CSERHÁTSURÁNY, TORNACSARNOKBÓL KÖZÖSSÉGI TÉR 2004
Építtető: Cserhátsurány, Önkormányzat, Szántó József polgármester (1990-2019!)
A polgármester által meggondoltan előkészített tervek, beruházások nem kaptak állami támogatást.
Tartószerkezeti terv: Dr. Pável Gyula okl. mérnök T1 011819; 1118. Bp. Rahó u. 2-8/G.
Építési helyszín: Cserhátsurány, Szabadság út 30. hrsz. 324 (319/1-gyel összevonás alatt)
A falu iskolaközpontja egy kastélyparkban található, ide épült 1993-95 között a jelenlegi tornacsarnok, az utca felőli magastetős fejépületben szociális blokkal (emeleten az öltözők), az épületrészhez hátulról 12*24 méteres teremmel tapad a csarnokszerkezetű szárny. A könnyebb használat végett közlekedő nyaktagot építettek az iskolaépület felé. Ez szintén egy egyemeletes épület, mely tűzfallal fordul a szomszédja felé. A telken (illetve a szomszéd telken, mivel ezek összevonása folyamatban van) az iskolának további még egy épülete, egy óvodaépület, sportpályák és használaton kívüli pincék, fészerek vannak.
Korábban engedélyezett terv készült a távolabbi iskolaépület tetőterének számítógépes központ céljára történő kialakítására, mozgássérült megközelíthetőséggel. Tervbe van véve a használaton kívüli részek közösségi célra való kialakítása, a fészerek bontása, parktervezés és felújítás.
A tornacsarnok mellett egy kétrészes, oromfalas, kirívó szolgálati ház számára lett korábban a parkból telek kihasítva. Ennek óvatos rendezése is szükséges. Szerencsére a tornaterem, bár szintén elüt a környezettől, eléggé félrehúzódik a park sarkába. A jelen tervezési feladat épp ennek a saroknak a rendbetétele, korszerűsítése.
Minden hazai tornatermet használnak iskolai ünnepségre, falu- és magánrendezvényre, részben a közösség természetes igénye miatt, másfelől bevételt teremtve a fenntartásra. Ez praktikus is, hiszen a diákok főleg hétköznap délelőtt használják csak azt, este, hétvégén, nyáron szabad. Ugyanakkor ezek a rendezvények általában kiábrándító környezetben, szellőzetlen helyen, PVC-izzadtság szagban, fénycsővilágításnál, koszos falak és bordásfalak között zajlanak. A közönségigényekre, ruhatárra, mosdóra, előtérre is csak az iskolák helységeit tudják igénybe venni, mely megoldás kényelmetlen (a terem diák gazdáinak is), biztonság ellenes (őrzés, lezárás) és nem elegáns.
Ezért itt a fő feladat a belső oly módon kialakítása (némi bővítéssel), hogy a két funkció ellentmondásai mellett is a legjobbat tudja nyújtani sport és más célra is. A különböző rendezvényekhez egy színpad kialakítása is megrendelői igény volt, mely a játéktér kis mérete miatt, esztétikai és légtér takarékossági okból is az épületből kifelé kell elhelyezkedjen.
Az oldalsó elhelyezés előnyei:
- felére csökken a hátsó sorok távolsága, ami az emelkedés nélküli nézőtér miatt fontos;
- akusztikai szempontból (hallhatóság, rövidebb visszhangút) is jobb;
- esztétikailag kedvező, segít megtörni a sivár csarnokérzést;
- közvetlenül kapcsolható a felkínálkozó öltöző lehetőséghez;
- a csarnok külsejét, arányait finomítja, az építménymagasságot csökkenti, bazilikaszerű oldaltoldás a fészerszerű hossztoldás helyett;
- a színpad és csatlakozó részei kívülre is tudnak szolgálni (külső színpad);
- nem közeledik az épület az amúgy is elütő sorházhoz.
További igény volt a takarékos, többlépcsős építhetőség. Ez úgy valósul meg, hogy a tervezett féltető egyszerű megoldás (egy fal megvan), a két féltető pedig önként adja a két ütemet. A további belső átalakítások részben szabadon ütemezhetők (pl. padlócsere).
Igény volt a valamikor elkezdett külső színpadrész fejlesztése, mivel az óvoda előtti jelenleg használt terület, bár százszor szebb az itteninél, de az óvoda egész évi használata miatt, az egészparkos rendezvények utáni nagytakarítás időigénye folytán, valamint az öreg fák közönségre hulló ágai miatt nem mindig praktikus. Itt az ezeréves emlékpark meglehetősen leromlott állapota miatt valóban kialakítható a színpad funkció, de mind a tornaterem háttér, mind a körben lévő hangulattalan épületekkel teli, parkosítatlan terület nem túl szép teret eredményez. Ezért a következőt terveztem és javaslom:
A színpad kifelé egy pódiumban folytatódik, mely alkalmanként (ponyvával) akár le is fedhető. Elsősorban egy komoly, tervezett parkosításra van szükség, ahol a fák árnyékában később a rendezvények idejére padok, székek helyezhetők el. Komolyabb, nagyobb nézőterű színpadot lehet kialakítani a park lejtős részén, ahol a szemközti kastély látványa gyönyörű díszlet egyben, sőt egyes darabokba be is vonható a szomszéd. Itt a lejtő jó látásviszonyokat is eredményezne. A színpadhoz tartozó kis öltözőépület a patakparti út házsorába illeszkedne; a nézőtér görög színház szerű lehetne. Mindennek, valamint a tornaterem melletti szobor és kút lefedésének külön tervezési feladatban a helye.
Az első ütemben az északnyugati toldás közepe épül meg. A színpadnyitáshoz ki kell váltani két pillért (lsd. tartószerkezeti leírás). Funkciójában ez a fázis a tornatermet nem érinti, annak helységei változatlanok maradnak. Ebben az ütemben a színpad is használható pl. a székek raktározására.
Köztes ütemben kiépül a teljes szárny, ekkor már további raktárrész is rendelkezésre áll. Ezért el lehet kezdeni a második ütemet, mely a tornafunkciót is érinti.
A második ütemben kiépül a délkeleti toldás és a fejépület belső kialakítása is megváltozik. Jelenleg zegzugos keskeny folyosó visz az iskolaépület felé. Ez és a szertár bevonásával tágas előcsarnokot kapunk. (A szertár ekkor a színpad mellé költözik.) Az iskola felé tűzgátló ajtó kerül a jelenlegi 90 cm-es közlekedősávnál szélesebb kivitelben. A jelenlegi kis kapacitású vizesblokk átköltözik az új szárnyba (többszörösre növelve), helyébe egy mozgássérült wc. és ruhatár kerül. A tanári a földszinten lesz, ezt a kis, jó mosdót nem szükséges megváltoztatni. Ugyanez rendezvénynél is használható.
A lépcső alatt marad a takarítószer tároló. A földszinti női/leány mosdóban hat fülke alakítható ki, kettő kivételével természetes szellőzéssel. Egy tágasabban rosszullét esetére szék is elhelyezhető, egy segítő személy is befér. A férfi/fiú mosdó fülkéi mesterséges szellőzésűek, de a természetes fény és a nagyobb terek szellőzése felülvilágítóval megoldható. Ez áttetsző de nem átlátszó anyaggal kell megoldani az esetleges tetőterasz kialakítása esetén. Szintén ebben az esetben a felülvilágító csak frisslevegő beszívásra használható, mesterséges elszívással a tető fölé kell juttatni az elhasznált levegőt. A fiúknál három elválasztott vizelde és két fülke található. Mindkét mosdóban tömlővéges kifolyást kell a takarításhoz biztosítani.
A nagyobb rendezvényeknél az emeleti mosdókat is meg lehet nyitni a közönségnek vagy a fellépőknek (öltözőnek is). Itt a tervezett átalakítás egyetlen célja, hogy a jelenlegi nemenként két zuhanyzót megduplázzam, ezáltal lehetségessé téve a diákoknak a szünet ideje alatti tisztálkodást. (Számítás: fejenként három perccel számolva kilenc perc alatt (3*4=) 12 fiú és 12 lány tud lezuhanyozni. Itt a lányoknál két fülke, a fiúknál egy fülke és két vizelde marad változatlanul. Mindkét blokkban takarító tárolót is kialakítok. Két tömlős vízkivételi hely is építendő.
Az emeleti középső szobából alakítható ki a szükséges és eddig hiányzó orvosi szoba, melyet közvetlenül az öltőzőbe is nyitunk. (Az iskola a szükséges helyiségekkel három épületben gazdálkodik.)
A galéria csak esztétikai okokból (a belső téglatest tér szépítése) bővül kb. 0,8 méterrel, így még nem lóg be a játéktér fölé, azt lényegesen nem csökkenti. A galéria oldalt szervizfunkcióval folytatódik. Ezt alapesetben közönség nem használhatja a menekülési út hiánya miatt. Viszont célszerű kialakítani, mert:
- szebbé teszi a teret
- a róla lelógatott drapériával a bordásfalak eltakarhatók; (Alsó-felső légréssel, esetleg fent rácsos padlóval a fűtött levegő áramlását biztosítani kell.)
- róla az ablakok, azok árnyékolói, védőhálói könnyen kezelhetők;
- rendezvényekhez fényszórók stb. szerelhetők rá.
(Az oldalsó galéria csak abban az esetben nyitható meg a közönségnek, ha a külső lapostető és lejárata megépül, és a megfelelő számú ajtó kialakításával (pillérmezőnként egy) a másik galériához hasonlóan a külső tető bővületévé válik, a közlekedés onnan és oda biztonságosan megoldható.)
A terem játékmérete, alapterülete nem csökken. A galériák 2,80 fölött, csak 80 cm-t nyúlnak a térbe, maximum a játékvonalig. (A kosárháló könnyű felszerelését meg kell oldani.) A galériáról könnyen kezelhető háló ezen a két oldalon megvédi az üvegeket és megakadályozza a labda fennakadását.
A szellőzés javul, mivel a galériáról könnyen kezelhető, és a beljebb kerülő háló miatt akár teljes ablakfelületek is kitárhatók. Gépi szellőzésre nincs szükség.
A színpad oldalán a védőhálót és az ablakokat továbbra is a padlószintről kell kezelni.
A színpad térbe nyúló része felhajtható faszerkezet, mely palánkszerű térelhatárolás is egyben; fölötte hálót lehet kifeszíteni. A vastag színpadfüggönyök egyben hőszigetelőek is.
A ajtók részben helyben maradnak, részben módosulnak a tervrajz szerint. A teremből négy kétszárnyú ajtó biztosítja a gyors kiürítést.
A természetes világítás most jó, és jó is marad. A délkeleti keskeny galéria a fényvisszaverő burkolata és vonalszerű korlátja révén alig árnyékol, azt a fényt is a mennyezetre veri fel, csökkentve a káprázást.
A jelenlegi mennyezeti világos natúr fa lambéria megfelelő, a világítótestek (3 sáv fénycső) viszont a kivitelezés folyamán pontszerű, árnyékot (mozgáskoordináció) is adó, nem villogó, melegfényű, esztétikus, labdaálló világítótestekre kell cserélni. A karbantartás a padlásról kell megoldható legyen. Szakaszolás és fénycsökkentési lehetőség (rendezvény, takarítás, takarékosság) ajánlott. A galériára reflektorok, hangszórók, vetítők kerülhetnek, ezek kábeleinek elhelyezése is kialakítható.
A jelenlegi PVC padlót rugalmas, keményfa anyagú „sportpadlóval” kell kicserélni. (Ok: egészség, levegő, esztétika, közérzet.) Rendezvények esetén célszerű a meghívóban felhívni a figyelmet a tűsarkú és vasalt cipők mellőzésére, esetleg váltócipő használatára.
